Először 1254-ben említik a tornyot, de feltétlenül korábbi építmény. Maga a hely egy Groppo nevű emberről kapta a nevét. A 13-14. század fordulóján Görz város grófjáé lett, akitől hűbérbe kapta egymás után több híve. A gröppler család több generáción keresztül birtokolta, majd az utolsó leszármazott, Veronika Schernperg gróffal kötött házassága után az ő leszármazottaiké. Egyikük 1470-80 között egy palotával bővítette ki a várat. Veronika halála után három fia osztozott rajta, aztán különböző családoké lett. Ebben a várban mindig laktak, most is van tulajdonosa, akit dr. Schöbel Róbertnek hívnak. 1870 után egy bécsi építészé lett, aki alaposan felújította az elhanyagolt várkastélyt. Az újabb tulajdonos 1968 óta szintén javítgatja.
A vár egy három oldalról meredek sziklán áll. manapság a 19. században agyonkozmetikázott váron sok korszak sokféle stílusa megtalálható. A legkorábbi része az ötemeletes lakótorony, amelyet a palotával a második emeletről nyíló híd köt össze. A torony 23 méter magas, sátortetős. A kétemeletes palota jobban át van építve, helyiségeiben még láthatók boltozatok, gótikus ajtók.
Az ablakok némelyikén üvegfestés látható, ezek Chvostek Ferenc professzor alkotásai, akinek 1936-44 között volt birtokában a vár. A várudvart részben a torony, részben a palota, illetve várfal övezi, amelynek két kerek tornya a 19. századból való.
A háromemeletes kaputoronynak eredetileg lőrésablakai voltak, fahídon lehetett megközelíteni a bejáratot.Ma ehelyett egy betonhíd áll. A várfalakon kívül egy szintén románkori kápolna látható, amelyet 1460 körül átboltoztak. Freskói vastag vakolatréteg alatt feltárásra várnak.